YouTube csatornánkra való feliratkozás és a videók megtekintése (like-olása, ha tetszett) nagyban hozzájárul munkánk támogatásához, segítéséhez.

Előre is köszönjük!

A Bön és a samanizmus

A bönt tartják Tibet legrégebbi spirituális hagyományának. Töretlen vonala évezredekkel korábbra vezethető vissza a történelmi Sákjamuni Buddha születésénél, egészen a legendás Tönpa Senrab Miwocse idejéig.

Milyen szerepe van korunkban a himalájai samanizmusnak?

Az eredeti himalájai sámán hagyományok más formái a spiritualitásnak. A spiritualitás eredeti formáját fedezhetjük fel bennük. Némelyiknek sötét oldala is van, másoknak inkább világos oldaluk van. Az egész Himalájában, sőt a világ minden táján előfordulnak a samanizmusnak olyan ágai, melyek áldozatokat mutatnak be: ez a sötét oldal

(Az állatáldozatok, amit az őskori bön samanizmusban végeztek, a mai Jungdrung Bön hagyományban semmilyen funkciót nem töltenek be.)

A másik oldalon olyan eredeti felfogással találkozhatunk, mint a természet, a természeti elemek és a természet szellemeinek tisztelete. Nemrég Sikkimben jártam, ahol a lepcsa nép él ott. Elmondták, hogy nincs templomuk. Nincs templomuk, vagy bármi, ami ahhoz hasonlítana. Lakásaikban kis oltárok, kövek, tollak és gyertyák találhatók. A természet ezen szimbólumai közvetlen hozzáférést adnak nekik a Nagy Szellemhez, a Lényegiségükhöz, az ő Nagy Szellemükhöz. Számos más tradíció rendelkezik sok formával és képpel, melyek képviselnek valamit, de a zord természet valahogy közvetlenebb hozzáférést ad az igazsághoz. Ezt nagyon érdekesnek tartom.

Saman jelképek

Általában igaz, hogy rengeteg formánk van, melyek az igazsághoz, a lényeghez vezetnek, ám a természetben ezek a lényeghez, a szellemekhez vezető utak kifejezetten minimálisak és kezdetlegesek. A samanizmus bizonyos himalájai ágai nem kifejezetten a teljes megszabadulásról, a megvilágosodásról vagy a buddhává válásról beszélnek. Ezek erősebben kapcsolódnak a forráshoz, a Nagy Szellemhez vagy az istenséghez. A természethez és a Nagy Szellemekhez való kapcsolódáson keresztül úgy érzik, hogy hatalmas gyógyító erőre tesznek szert. Értik a természetet, nagyon jól ismerik a növényeket, mely növények mikor nőnek, milyen alapvető gyógyító erejük van, mikor kell fogyasztani őket, mikor nem szabad fogyasztani őket stb. Hatalmas tudással bírnak erről.

Mi a samanizmus szerepe a bön hagyományban?

A bön hagyományban a bön kilenc útját különböztetjük meg, melyből az első négyet okozati járműveknek nevezzük. Ezekben sok munka folyik az elemekkel, a szellemekkel, a gyógyítással, a rituálékkal és az ördögűzéssel. Számos olyan gyakorlat van melyek némelyikével átfedést, némelyikével pedig csak hasonlóságot találunk más samanista hagyományokkal. A bön-ön belül, nem nevezzük a bönt samanizmusnak. A bön-ben nem vonatkoztatjuk a "samanizmus" szót a bön hagyományra.

Sámán

Az öt elem legdurvább módon való működését, miként a nyers elemek működnek, az okozati járművekben leljük. Lehet, hogy valaki jobban szeretné samanizmusnak nevezni, mert hasonlít arra, ahogy egy samanista hagyomány működik, de még egyszer mondom, a bönt nem nevezzük samanizmusnak. Ugyanazokkal az elemekkel dolgozunk, azok magasabb formájában, azaz szélként, csi-ként vagy energiaként ismerjük fel őket a saját testünkben. Ezek magasabb szintű gyakorlatok, melyek a tantra hagyományában találhatók, ahol a mozgáson, a légzésen, a testtartásokon, a révülő tekinteten keresztül kapcsolódunk bizonyos elemi energiákhoz. Egyfajta tudatállapothoz irányítjuk őket, hogy befolyásoljuk tudatunkat, egy magasabb tudatállapot elérése érdekében, egy magasabb szintű meditációban.

Részletesen olvashatunk az öt elemről Tenzin Wangyal Rinpocse Gyógyítás formával, energiával és fénnyel című könyvében.

Tehát, még mindig az elemekkel gyakorlunk, de más módon. A legmagasabb gyakorlatokban, mint amilyen a Dzogcsenben is, még mindig az elemekkel gyakorlunk, az öt elem legmagasabb szintű formájával, vagyis ezek fény formájával: fehér fénnyel, kék fénnyel, vörös fénnyel, zöld fénnyel és sárga fénnyel. Ezekre, mint az öt tiszta fényre hivatkozunk. Ez az öt tiszta fény még mindig az elemek alapvető lényegét képviselik, viszont teljesen kapcsolódnak a tudatosság állapotához, a tudatosság egy másfajta állapotához, vagyis másfajta bölcsességhez. Ezeket az öt bölcsességnek nevezzük.

Szóval, amikor az öt bölcsességgel, mint a tudatosság legmagasabb szintjével gyakorlunk, akkor érjük el a szivárvány testen keresztüli megszabadulást. Tehát, az öt elemet használjuk durva-, energetikai-, vagy a legmagasabb - vagyis fény - formában.

Tagadhatatlan kapcsolat van köztük, amely fontos, mert úgy tűnik, hogy néha a tibeti hagyományban az emberek hajlamosak kevésbé tudatosítani ezt. Vagyis azok, akik a nyers elemekkel dolgoznak, kevésbé tartják fontosnak, vagy egyáltalán nem tartják fontosnak, netán rossznak tartják ezt a kapcsolatot. Ha valamilyen energetikai vagy fizikai gyakorlatot végzünk - mint a jóga - akkor, azt gondolják, hogy ez csak a testre hat, ám semmi köze a magasabb tudatosság növeléséhez, vagy valami effélét. Ezzel szemben a valódi teljesebb felfogás az, ha megértjük mindhárom módot: az elemet saját formájában; az elemet saját energiájában; és az elemet saját tiszta fényének formájában. Ezek mind kiegészítik egymást.

Emberi lényként mindet együtt kell gyakorolnunk, hogy a legjobb eredményt érjük el, a spirituális fejlődéshez mindennek együtt kell működnie. Azt gondolom, hogy igazán egyedi szemlélet van a bön hagyományon belül. Azt hiszem azért, mert a tudatosság igen erős.

A csö gyakorlata a test felajánlásaként, a lélek visszaszerzésének gyakorlata, a lelkünk visszaszerzéséért való munkálkodás egy olyan szellemmel, aki esetleg elorozta azt, a váltságdíj felajánlása vagy megadni bizonyos külső erőknek, amit akarnak tőlünk, hogy felszabadítsuk vagy visszakapjuk lelkünk energiáját. Mind eme tudás megvan, de a bön hagyományban nem kifejezetten samanizmusnak nevezzük ezt.

A nyugati világban a samanizmus valamikor pozitív dolognak tűnik, máskor negatív dolognak tűnik. Úgy gondolom, fontos megérteni, hogy milyen módon tekintünk rá. Vannak aspektusai, melyek igen fontosak és értékesek. Aztán vannak aspektusai, melyek tán nem annyira fontosak mégis igyekeznek megőrizni ezeket.

A bön hagyomány szerint mi az élet értéke?

Emberi lényként némileg elvesztünk, nem ismerve az élet értékét. Összezavarnak minket az igények és a vágyak. A szükségleteink igen alapvetőek. Ha az emberiség történelme során a gazdasági és technológiai fejlődés a szükségleteinken alapult volna, valószínűleg kevesebb kárt tettünk volna a környezetünkben. Azonban nem a szükségleteink, hanem a vágyaink és a kapzsiságunk vezetett minket és ezért igencsak elveszettek vagyunk. Az alapvető boldogságunkat anyagi dolgokban keressük, holott az alapvető boldogság bennünk van. Ha őszintén kapcsolódunk a természethez, hatalmas élénkséget és boldogságot tapasztalhatunk. Ha őszinte a kapcsolatunk a családunkkal, őszinte boldogságunkat leljük benne. Ha őszintén kapcsolódunk önmagunkhoz, őszinte boldogságot találunk magunkban. Számos alapvető emberi szükséglet leginkább a természettel, egymással vagy az önmagunkkal kialakított kapcsolatban keresendő az anyagi dolgok felhalmozása helyett.

Természetesen foglalkoznunk kell az anyagi dolgokkal, mert függünk tőlük. Ám túl messzire mentünk. Igyekszünk valamit megszerezni, ám egy ponton túl, sokkal többet veszítettünk. Végül sokkal többet veszítünk, mint amennyit nyerünk.

Miért gyakorolják az emberek a samanizmust manapság nyugaton?

Ebben nem vagyok teljesen biztos, de úgy vélem, hogy amiért sokan gyakorolni szeretnék a mai samanizmust, mely sok esetben olyan bennszülött hagyományokhoz kapcsolódik, mint az őslakos amerikai, dél-amerikai, mongol, tibeti stb.

Sámán dobbal

Lehet, hogy a válasz nagyon egyszerű. Amit az emberek szeretnének, amit igazán szeretnének, az a kapcsolódás. A kapcsolódás. Kapcsolódni akarnak. Elvesztették kapcsolatukat az életükkel. Elvesztették a kapcsolatot saját magukkal. Elvesztették a kapcsolatot a családjukkal. Elvesztették a kapcsolatot, a bizalmat a politikában és sok más dologban. Elvesztettek dolgokat és keresik a kapcsolatot. Bizonyos értelemben a kapcsolódás legegyszerűbb, könnyebb vagy ismertebb módja a természethez való kapcsolódás.

Néha az emberek ezekkel a szellemekkel is szeretnének kapcsolódni és érdeklődnek valami iránt, ami több mint ők maguk. Mi ez a több? Nos, ha nem értik meg a Buddhát, ha nem értik meg a megvilágosodást, ha nem értik meg az öt tiszta bölcsességet, akkor érteni akarják, hogy "Mi az, ami az énemen, a hétköznapi énemen túl van?". "Hogyan tudok kapcsolódni valamihez, ami a hétköznapi szenvedésemen túl van?" Szóval, a kapcsolatot keresik.

Azt hiszem talán ez egy egyszerű válasz, tán túl sok egyszerre, netán túl egyszerűen válaszolok, nem vagyok teljesen biztos benne. De tán ez is egy lehetőség.