Bevezetés a tibeti asztrológiába

Zodiákus

A tibeti asztrológia a bön, valamint India, Kína, és az európai Közel-Kelet ősi hagyományaihoz kapcsolódik. Emiatt nagyon gazdag és értékes tudást, valamint bölcsességet tartalmaz az asztrológia és az asztronómia kincsestárából. A modern tibeti asztrológia két főbb iskolára bomlik: Jung Tsi (tib: ‘byung rtsis) és Kar Tsi (tib: skar rtsis.)

Az első kategória a Jung Tsi (“az elemek számítása”). Desi Szangye Gyatso szerint, aki Tibet régense volt az V. Dalai Láma idején, a Jung Tsi-t elsődlegesen valószínűleg Mandzsusrí adta át Arany Teknőcnek (Sipaho) az érző lények javára a Wu Tai Shan szent földjén, (ami valójában Shǎnxī shěng tartomány Kínában).

 

Ez a vonal érkezett Tibetbe a VII. században Wencheng hercegnő által, aki később Songtsen Gampo a második tibeti király felesége lett. Ez az iskola nagyon hasonló a taoista asztrológia rendszeréhez és hasonló szimbólumokat tartalmaz mint a Trigramok, a Kilenc Mágikus Négyzet és a zodiákus 12 állatövi jegye.

 

A második iskola a Kar Tsi (“csillagszámítás”), a Kálacsakra Tantrához kapcsolódik. A Kálacsakra és a kapcsolódó kommentárok ebben az iskolában arra használatosak, hogy meghatározzák a tibeti naptár elvét, míg a bönben az elemek ősi tanításai és más tudományos módszerek arra használatosak, hogy divinációs előrejelzéseket számítsanak. Az elbeszélt hagyomány szerint a Kálacsakrát 1027-ben hozták el Tibetbe Vimalaprabha kommentárjával együtt. Tsongkhapa láma a Gelug iskola alapítója nem üdvözölte ezt, azonban később Buton Rinchen Drup erőfeszítséinek köszönhetően a Kálacsakra a tibeti nép társadalmi és vallási alapjává vált. A Kálacsakra az idő és a külső univerzum ciklusait tanulmányozza, amely 4 fő fázisból áll: kialakulás (chak), stabilitás (né), hanyatlás (jik), és üresség (tongpanyi).

 

Ahogy az összes hatvanas rendszer a Jung Tsi elemzi az állat elem kombinációkat a 60 éves perióduson belül, amely 5 megnyilvánulást tart számon minden egyes 12 zodiákus állat esetében. Ezek a kombinációk jelölnek minden évet, hónapot, napot és időszakot. A 12 állat rendszerét a Jupiter 12 éves átvonulása szerint számolják ki.

 

Van 5 komponens, ami a zodiákus hatvanas rendszeréhez kapcsolódik, és ez szorosan köthető a buddhizmus előtti ősi bön hagyományhoz. Ezek a komponensek a következők: Sok (tib: srog; a vitál energia ereje), Lue (tib: lus; a test energiája), Wangthang (tib: dbang thang; Az erő energiája), Lung Ta (tib: rlung rta; a szélparipa energiája) and La (tib: bla; a lélek energiája).

 

Ezenkívül a Jung Tsi-ben van az a hagyomány, hogy kiszámítják a Parkha-t (tib: spar kha; a kéztenyér trigramjai) és a Kilenc Mágikus Négyzet Me wa-ját.(tib: sme ba; születési jegyek).

 

Összességében a tibeti asztrológiában az előrejelzés kilenc technikáját tartják számon:

1. Az 5 külső elemen alapuló összetevő tényező
2. A 12 állati ciklus a hatvanas rendszerben
3. A Kilenc Mágikus Négyzet 9 Me Wa -ja, vagy születési jegye
4. A 8 Parkha vagy Trigram
5. A 12 holdhónap
6. A 28 holdnap
7. A 12-szer 2 órás periódusok a nap folyamán
8. A hét napjainak 7 planétája
9. A holdházak vagy a 28 konstelláció (tib: rgyu-skar)

 

Készült a Nemzetközi Ligmincha számára
Szerző: Alessandro Pincin Yundrung Dawa
Szerkesztette: Geshe Nyima Woser Choekhortshang Rinpocse
Magyar fordítás: Jakab Katalin