A csö azt jelenti "vágni". Ebben az ősi gyakorlatban elsajátítjuk a dédelgetett viselkedéseink átvágását, amint megnyilvánulnak a harag, a ragaszkodás, a féltékenység, a nemtudás és a büszkeség öt mérgén keresztül. Ezt úgy tesszük meg, hogy szimbolikusan és szertartásosan felajánljuk önmagunkat, mint valódi lakomát, a többi lény megelégedettségére.
A csö gyakorlatban a (valós vagy elképzelt) szellemi lények félelemkeltését saját belső félelmünk és ragaszkodásunk megnyilvánulásaiként ismerjük fel. Hagyományosan a csö gyakorló (csöpa) olyan helyre megy gyakorolni, ahol a környezetet negatív energiákkal árasztják el a természeti szellemek vagy más lények. A csöpa elutazik a hegyekbe, temetőkbe, énekét dobbal és csengővel kíséri, azért, hogy leigázza a szellemeket a "bölcsesség-karddal", és hogy harmóniába hozza az energiát a két világ között.
A gyakorlás végezhető otthonunkban, a párnánkon, vagy akár elvonulásként is. A negatív erők átvágásával átalakítjuk a belső és külső világunkat, meggyógyítjuk magunkat, majd megnyitjuk magunkat teljes kreatív lehetőségeinknek és a jelenlétnek.
A jobb felhasználói élmény érdekében az oldalon cookie-kat használunk. Harmadik féllel nem állunk kapcsolatban, így adatokat sem szolgáltatunk. Oldalunk használatával, Ön elfogadja a cookie-k használatát.OKAdatvédelmi irányelvek
