Geshe Nyima Woser Choekhortshang Rinpocse a Samling kolostorhoz közeli faluban született (Dolpo, Nepál) 1976-ban. A falujukban lévő Tashi Namgyal kolostor vezetői családjából kerülnek ki. Nyolc éves korában édesapja és nagyapja Indiába vitték, és felvételét kérték a Tibeti Központi Iskolájába (Dolanji, Himachal Pradesh, India), ahol modern képzésben részesültek, angolul, hindi és tibeti nyelvet tanult.
1992-ben, 16 éves korában, engedélyt kapott a vallási fogadalmak tételére, és fokozatosan a kolostori életre tért át. Egyidejűleg felvették a Menri Kolostor-ban lévő Bön Dialektus Iskolájába. 16 éven át tanulmányozta a Tibeti Bön Filozófiát, az asztrológiát, a csillagászatot, a Tibeti Irodalmat és Történelmet, a Hagyományos Tibeti Gyógyászatot és a Bön hagyomány szertartását és meditációját. 2008-ban megszerezte a gese fokozatot, ami a tibeti kolostori képzési rendszer legmagasabb fokozata (nyugaton ez a doktori /PhD./ cím vagy fokozat).
Choekhortshang Rinpocse
Tanulmányai alatt, kivételesen lehet kapni, hogy a Bön vallás spirituális vezetőjét, Őszentsége a 33. Menri Trizin-t (Menri Főapátját), személyi titkárként szolgálhassa. 2001-ben megválasztott bizottsági tagnak a Bön Dialektikus Iskola képzéséhez használt könyvek szerkesztéséhez. 2002-ben a Bön Dialektikus Iskola elnökévé választották. 2003-ban az évente megjelenő Bon-sGo folyóirat főszerkesztője is lett. 2005-ben. Dolpo-ban megalapította az ősi kéziratok Kiadási Központját. Még ugyan ebben az évben a Menri kolostor kincstárnoka lett, és három évig látta el ezt a hivatalt.Felhasználva tapasztalatait és ismerve a hagyományos kolostori képzést 1998-ban tudományos kutatás kezdete. Főbb érdeklődési területei: Dolpo nyelve, Bön filozófia. 2006-tól sorozatos nemzetközi szemináriumokon és konferenciákon vett részt, tibeti folyóiratok szerkesztésében és könyvek kiadásában segédkezett, szerte a világon.

 

2009-ben meghívást kapott a Hollandiai Leiden Egyetemre, ahol vallásról szóló előadásokat tartott. Rinpocse Prágában (Cseh Köztársaság) él, 2017-ben írta meg professzori disszertációját a Charles Egyetemen, ahol jelenleg asszisztens professzorként dolgozik.
Európában a Ligmincha közösségek meghívottjaként adott tanításokat.
2015 februárban szentelték fel és kapta meg a rinpocse titulust a Menri kolostorban.
További érdekességeket tudhatunk meg az alábbi - Rinpocsével folytatott - beszélgetésben.

Beszélgetés Choekhortshang Rinpocsével


Kinevezett Rinpocse

Geshe Nyima Woser Choekhortshang nevében mostanában a “rinpocse” titulus is szerepel. A Ligmincha Europe Magazin szerkesztői interjúra invitálták Geshe-la-t, hogy megtudják tőle hogyan kapta meg ezt a titulust, valamint beszélgettek vele a gese, tulku, rinpocse és további címek magyarázatairól is.

Trónra emelés
Choekhortshang Rinpocse trónra emelése a Menri kolostorban

Ton: Rinpocse, néhány személyes kérdéssel szeretném kezdeni. Hol született?

Choekhortshang Rinpocse: Kulturálisan tibeti területen, az északról Tibettel határos, Nepál észak-nyugati részén található Dolpo-ban születtem, mely Mustang nyugati részén helyezkedik el. Ez a távoli vidék meglehetősen tiszta formában őrizte meg a tibeti kultúrát. Dolpo lakossága többnyire bön és buddhista hívő. Politikailag ez a terület jelenleg Nepál része, de az idősebb generáció még mindig nem beszéli a nepáli nyelvet.

Frits: Ladakhhoz tudná hasonlítani?

Choekhortshang Rinpocse: Igen, néhány pontban, de mostanában a ladakhi emberek inkább indiainak próbálják magukat feltüntetni. Néhányszor jártam Ladakhban és még a környező régiókban Lahaulban és Kinnaurban is. Minden változik. Kulturálisan tibeti gyökereik vannak.

A Samling kolostor
A Samling Kolostor a nepáli Dolpo-ban

Frits: Dolpo a sok Bön kolostor miatt érdekes?

Choekhortshang Rinpocse: Ez az egyik ok, mivel a térségben tizenhárom kolostor található, valamint számos kiváló mesternek adott otthont, illetve Dolpo történelme a másik ok. Mindemellett a bönpok számára nagyon fontosak Dolpo Yangton lámái. Például Yangton Chenpo, a Nagy Yangton rögzítette írásban a Zsang Zsung Nyen Gyü tanításokat. Később családja más tagjainak fontos szerepe volt abban, hogy ezek a tanítások a kolostori tanrendbe kerüljenek. A tibeti Menri kolostor alapítása előtt, a Yeru Wensakha kolostor volt a fő Bön kolostor Tibetben. A tizenharmadik században Dru Gyalwa Yungdrung, a Yeru Wensakha vezető lámája megkérte Yangton Gyaltsen Rinchent, a dolpoi Samling kolostor alapítóját, hogy adja neki a Zsang Zsung Nyen Gyü tanításokat.

Ton: Mondana néhány szót a családjáról?

Choekhortshang Rinpocse: Édesapám, Tsewang Tashi, gyakorló és pap volt egy személyben Tra faluban. Az ő édesapja a „Choekhortshang” nevű buddhista családi vonalból származik, édesanyja pedig egy Bön Yangton láma lánya volt. Prof. Snellgrove mindkét vonalat a két legfontosabb családként jegyezte fel A dolpoi négy láma: tibeti életrajzok című könyvében. Apai nagyapám Karma Choewang élete első szakaszában buddhista volt. Mivel feleségül vette a dolpobeli legfontosabb Bön családból származó Yangton láma lányát, ezért élete későbbi szakaszában áttért a Bön vallásra. Attól kezdve fogadta be apámat saját anyai nagyapja, Yangton Yungdrung Dradhul Rinpocse, aki a híres Samling kolostor lámája és Tra falu új, Tashi Namgyal nevű kolostorának alapítója volt. Mivel lányának apám volt a legidősebb fia, ezért nagyapám képezte, hogy a Tashi Namgyal kolostor lámájaként utódja lehessen. Ez a kapcsolat családi vonalam háttere.

Édesapám fiatal korában együtt tanult a Samling kolostor jelenlegi lámájával, aki szintén a Yangton családi vonalból származik. Meditációt tanult, valamint a tibeti gyógyászat orvosa lett. Később papként szolgált a faluban, egy „Chichoe” (spyi-mchod) volt, ami „közös papot” jelent, ez olyan személy, akinek feladata bön és buddhista megkülönböztetés nélkül szolgálni a falusiakat. Így mindkettő papja volt. Bizonyos feladatai voltak, szertartások végzése, ügyelni a termésre, például esőt biztosítani, jégesőt megállítani, általában ilyesmi. Később, anyai nagyapja halála után, ő lett a dolpoi Namgyal kolostor vezető lámája.

Ton: Édesanyja gyakorló?

Choekhortshang Rinpocse: Igen, őt Sangmonak hívják, egy buddhista család vonalának gyakorlója. A családi vonalát Chokronak hívják, mely nagyon ismert a tibeti világban. Édesanyám fél-apáca. Amikor tibetológusok között tartottam előadást, én vezettem be ezeket a terminusokat „fél-apáca” és „fél-szerzetes”.

Ton: Vannak testvérei?

Choekhortshang Rinpocse: Három fiú és egy lánytestvérem van. Közülünk ketten tanultunk kolostorban, egyikünk pedig otthon maradt Dolpo-ban édesanyánknak segíteni. Apánk nyomdokait követve legfiatalabb öcsém, Amchi Yungdrung Tsewang tibeti gyógyászatot tanult. Ő Nepálban, Kathmanduban orvos, ahol tibeti gyógyászati ismereteit gyakorolja, valamint tanít a „Négy Gyógyászati Tudomány Korai Tradíciójának Iskolájában”, ez a Triten Norbutse kolostor közelében található. Geshe Yungdrung Gyatso fiútestvérem rezidens láma a lengyelországi Chamma Lingben. Lánytestvérem Palsang Lhamo Kathmanduban él.

Családja körében
Choekhortshang Rinpocse édesanyjával, húgával és két fivérével

Ton: Mondana valamit a tanulmányairól?

Choekhortshang Rinpocse: Hat éves korom körül a falunkban lévő nepáli állami iskolában tanultam. Dolpo számos részén működtek hasonló iskolák. Mivel ezekben az iskolában nem volt tibeti oktatás, sok család nem járatta oda a gyerekeit, ezért egymás után sorra bezártak. Tibetiül olvasni és írni édesapám tanított. Két évig pásztorként is dolgoztam a falumban, kecskékre és birkákra vigyáztam. Nyolc éves koromban nagyapámmal, apámmal és a Samling kolostor lámájával Indiába mentem. Ott nyolc évig a Központi Tibeti Iskolában tanultam Dolanji tibeti bön településen. Szülőföldemre visszatérve, később, a helyi dolpoi lakosok különböző régiókban új magániskolákat alapítottak, ahol tibetiül tanítottak és tibeti vallást is oktattak. Chuba - tibeti hagyományos viselet - az iskolai egyenruha, így ez különbözik a Kathmanduban lévő iskoláktól.

Ton: Mondana néhány gondolatot szerzetesi tanulmányairól és annak útjáról?

Choekhortshang Rinpocse: Tizenhét éves koromban, 1992-ben, a Menri kolostorban, a Bön anyakolostorában lettem szerzetes. Ott a Bön Dialektika Iskolához csatlakoztam, ahol a szútra, a tantra, és a dzogcsen tette ki fő tanulmányom. Mindezek mellett meditációkat, gyógyító rituálékat, asztrológiát, titkos táncokat, jógát és sok mást tanultam. Mindenestre, tizenhat év Menri kolostorbeli tanulás után 2008-ban megszereztem a gese fokozatot. Tanulmányaim során lehetőségem volt Őszentségét Menri Trizin Rinpocsét, a Bön (akkori) szellemi vezetőjét nyolc évig személyi titkárként szolgálni. Egy évig a Bön Dialektika Iskola rektora, valamint három évig a Menri kolostor gazdasági vezetője voltam. Főszerkesztője vagyok a Bon-sGo-nak, az első Bön folyóiratnak, amely nagyon népszerű a tibeti társadalomban. Nemrégiben az Indiában lévő Tibeti Adminisztráció oktatási osztálya, a száműzetésben működő három legjobb tibeti folyóirat közé sorolta.

Ton: Miért jött nyugatra?

Choekhortshang Rinpocse: Kezdetben, az volt a szándékom, hogy visszatérek Dolpoba és ott fogok tanítani. Azonban a Menri kolostorbeli tanulmányaim alatt néhány személyes érdeklődést fedeztem fel: vers írást és kutató munkát a hagyományosabb értelemben. Az írás során sok nyugati professzorral és kutatóval kerültem kapcsolatba, és ezek közül néhány tibetológussal kezdtem együtt dolgozni. 2006-ban meghívást kaptam a Bonni Egyetem tibetológusok számára megrendezett legnagyobb konferenciájára Németországba, melyen részt vettem, majd később 2008-ban meghívást kaptam Khenpo Tenpa Yungdrung Rinpocsétól egy konferenciára Shentenbe, Franciaországba. 2009-ben a hollandiai Leiden Egyetem kért fel, hogy a vallásos tanulmányok területén munkatársként dolgozzak velük. A terv az volt, hogy hosszabb ideig tanulok és élek ott, de vissza kellett mennem Indiába. 2009-ben a cseh professzor, Daniel Berounsky, Prágába hívott a Károly Egyetemre. Ott, a tibeti tanszéken tibeti nyelvet, hagyományt, szövegelemző olvasást és néhány vallási összefüggést is tanítottam alap és mesterképzésen, valamint PhD hallgatóknak.

Őszentségével a 33. Menri Trizinnel
Őszentsége Lungtok Tenpai Nyima Rinpocse és Geshe Nyima Woser Choekhortshang Rinpocse

Frits: Mikor tér vissza Dolpoba?

Choekhortshang Rinpocse: Mióta a Menri kolostorban felszenteltek, a dolpoi közösség várja, hogy visszatérjek. Az ő reményük és kérésük az, hogy menjek vissza most. Elkezdték a kolostor felújítását. Azonban én tudományos céllal és érdeklődéssel érkeztem és először be szeretném fejezni a doktori tanulmányaimat. A prágai Károly Egyetemen készülő doktori disszertációm kutatási témája érint egy dolpoi bönpo családot, amely a család leszármazására fog épülni. Jelenleg a dolpoi visszatérésemről nincs semmilyen döntésem. Mostanában indítottunk egy tibetológiai mester programot az egyetemen és a befejezéséig maradok. Kolostori tanulmányaim alatt kíváncsi voltam a tudományos világra, így a nyugati egyetemeken folytatott kutatás valami módon a személyes érdeklődésemmé vált.

Jantien: Volt valaha honvágya?

Choekhortshang Rinpocse: Sosem éreztem honvágyat, mert nagyon fiatalon hagytam el az otthonomat, de a kolostorom néha hiányzik. A kolostor jobban hiányzik, mint a családom. Egyszer édesanyám mesélte, hogy amikor először mentem Indiába úgy érezte, hogy sírni fog és mikor ezt érezte azonnal abbahagyta. Később, mikor a fiútestvéreim távoztak, anyám sose sírt. Azt mondta, hogy ez a döntés őt erősebbé tette.

Ton: Olvastam a Tibeti Hallottaskönyvben, hogy nem szabad sírni azoknak az embereknek, akik maradnak, mert az elhunyt számára megnehezítik a bardo-ban történő folyamatot. Édesanyja tulajdonképpen ezt gyakorolta.

Choekhortshang RinpócseÍgy igaz. Ha fiatal koromban könnyeket láttam volna anyám szemében, akkor a tanulmányaim alatt emlékeztem volna rá és valószínűleg felkeltette volna bennem a honvágyat. De most pozitív emlékeim vannak az édesanyámról és az eltávozásomról, mert úgy tűnt, hogy örült neki.

Ton: Mikor találkozott először Tenzin Wangyal Rinpocsével?

Choekhortshang Rinpocse: Nagyon fiatal voltam, amikor találkoztam vele. Az egyik lánytestvére osztálytársam volt az iskolában. Alkalmam nyílt jobban megismerni őt, mialatt a Menri kolostorban tanultam. Azóta mindig kapcsolatban vagyok vele és néha együtt időzünk Európában.

Ton: Szeretnénk néhány kérdést feltenni a bön hagyománnyal és a szanghával kapcsolatban. Volna szíves ismertetni egy szerzetes, láma, gese, tulku, rinpocse, khenpo, lopön és pönlop közötti különbséget?

Choekhortshang Rinpocse: Egy szerzetes cölibátusban él. Rendszerint két féle szerzetes van: az egyiket kezdő szerzetesnek nevezik, ő a bönben 25 fogadalmat tesz. Aztán a másik fajta szerzetes, akit teljes pappá szentelnek, ő 250 fogadalmat tesz.

Gese az a szerzetes, aki a kolostori képzés iskolai szakaszát teljesítette és egy oktatásra minősített kolostorban megszerzi a legmagasabb kolostori képzési fokozatot. Ez egyfajta tradicionális kolostori fokozat vagy cím. Hasonlít a nyugati világban használt professzori titulushoz, de hosszabb ideig tart megszerezni és több tanulmányt takar. Én tizenhat évi tanulás után kaptam meg a gese fokozatot. A másik különbség, hogy egy professzor általában egyetlen témát tanulmányoz. A tanulmányokban nekünk nincs választási lehetőségünk. Végig kell haladnunk a teljes tanmeneten. A tibeti iskolák közül csak a gelug, bön és a szakja használja a gese fokozatot, a kagyü és a nyingma általában nem.

A lámákra három különböző kategória vonatkozik. Az első kategória egy családi vonalbéli láma. Tibeti kifejezéssel Dhung-gyue. Ezek a lámák nagyon híres spirituális mesterek családi vonalához tartoznak, ilyen például Shen a bönben. Shen, Tönpa Shenrab családi vonala, aki a Yungdrung bön alapítója. A Shen családban minden gyerek automatikusan láma lesz. Nem kell kolostorban tanulniuk, mert genetikailag lámák. Nem számít, hogy világiak, vagy felszenteltek, amint vallási gyakorlatban vesznek részt, lámaként tisztelik és fogadják el őket. A bönben öt ilyen nagy családi vonal van. Egyik a Dru, de ez a vonal megszakadt, mert ebben a családban ismerték fel az ötödik és a nyolcadik Pancsen lámát.

Amikor a nyolcadik Pancsen lámát felismerték ebben a családban, akkor a fiútestvérével együtt elvitték a Tashi Lhunpo kolostorba, hogy mindketten szerzetesek legyenek, és a testvére megkapta a Ta láma címet. Így a Dru családi vonal nem folytatódott, mert az utolsó két fiú gelugpa szerzetes lett. Ez egy nagyon fontos családi vonal volt, amely kapcsolódott a Yeru Wenshaka és a Menri kolostorhoz.

Második kategória a tulku láma; amikor egy fiatal gyermeket, vagy felnőttet egy fontos láma reinkarnációjaként ismernek fel. Felismerhető az előző életbeli írásos feljegyzése, bizonyos lámák kedvező álmai vagy jelek alapján, vagy vallási sorsjátékon keresztül. Azonban ezt egy teszt során igazolni kell, például az előző láma tárgyaiból kell választani. Ha helyesen választ, akkor reinkarnációként ismerik el. Tenzin Wangyal Rinpocse például egy tulku. Sajnos Tibetben néhány tulkut nem ismertek fel az élete során.

Harmadik kategóriája a hivatalból kinevezett láma, tanulmány, meditáció, képzettség és hozzájárulás alapján. Ennek a lámának a tibeti terminusa: láma tripa. A kolostorok vezetői, úgy mint lopon és a khenpo, ebbe a harmadik kategóriába tartoznak. A bönben folytatott tanulmányaik, teljesítményük és hozzáállásuk alapján Őszentsége Menri Trizin Rinpocse és Őeminenciája Yongdzin Tenzin Namdak Rinpocse is ebbe a kategóriába tartozik.

A rinpocse jelentése: „ékkő”. Általánosságban egy tulkut természetes módon rinpocsénak hívnak. A bön tradícióban azonban a tulku rendszer nem olyan fontos, mint más iskolákban. A bönben a legtöbb rinpocse címet hivatalos felszentelés során adják. Néhány családi vonal lámáit nem hívják rinpocsénak, csak lámának. A bön nagy lámáinak többsége megkapja a rinpocse titulust tanítás, igazgatás, vagy egy kolostor kezelése céljából.

Az én esetemben, Őszentsége Menri Trizin Rinpocsétől egy hivatalos felszentelés során kaptam meg a rinpocse címet a Menri kolostorban. Azért történt, mert a dolpoi emberek megkérték Őszentségét, hogy szenteljenek fel a dolpoi Namgyal kolostor rinpocséjeként. Tulajdonképpen apám anyai nagyapja, a Namgyal kolostor rinpocséja és egy Yangton láma volt – és apám követte őt. Halála után a falubéliek apám legidősebb fiaként az utódjának választottak. A bön hagyományban, amikor egy szerzetes megkapja a rinpocse címet, akkor a kolostornak kell felszentelnie. Amikor ez megtörténik, annak a személynek kolostorban kell időznie és tanítania. 2000-ben, mialatt a Menri kolostorban tanultam, kaptam egy folyóiratot, melyben azt olvastam, hogy a nepáli kormány vallási hivatala Kathmanduban a Namgyal kolostor vezető lámájaként regisztrálta a nevemet. Aztán a kolostorról és a falusiakról való gondoskodás felelősségét rám ruházták. Valójában rinpocse lettem, és ezt jóváhagyta a nepáli kormány. Azonban ekkor visszautasítottam a rinpocse címet, mert számomra ez nem volt alkalmas időpont a Namgyal kolostori visszatéréshez, ehelyett nyugatra jöttem. Ha Dolpoba mentem volna, akkor felszenteltek volna. Így 2015-ben történt, hogy néhány fontos ember a falumból írt egy levelet Őszentsége Menri Trizin Rinpocsénak és kérték a felszentelésemet. Ilyen módon próbáltak visszahozni a falumba. A Menri kolostorba mentem, hogy megszerkesszek néhány Bon-sGo folyóiratot, aztán minden nagyon gyorsan történt, még édesanyámat és néhány közeli barátomat sem tudtam értesíteni arról, ami történik. Így hivatalosan 2015 februárban szenteltek fel rinpocsének a Menri kolostorban.

A hivatalosan kinevezett lámák közül a khenpo, az apát, a tanult és művelt mester titulusa, melyet hivatalos felszentelés során kap, hogy a kolostori ügyvezetést ellássa. Lopön jelentése „iskolaigazgató”, akit azért szentelnek fel, hogy a képzett spirituális tanítók közül ő legyen felelős az oktatásért. Fontos tudni azonban, hogy a khenpo és a lopön tisztségek megvalósítása néhány buddhista iskolában nagyon eltér a böntől.

Pönlop egy tipikusan bön terminus, amely a „Pönse Lopön” rövidítése. A bönben, a Menri kolostorbeli khenpo és a pönlop a legfontosabb. A Menri kolostor khenpoja válik a bön Őszentségévé. A Menri Lopön esetében, amikor a tanítványa lesz az új apát a Menri kolostorban, akkor az ő titulusa a Menri Yongdzin lesz. Aztán vannak azok a szerzetesek, akik befejezték a több, mint három éves meditációs elvonulásukat.  Őket rendszerint a drupthonpa elnevezéssel illetik.

Frits: Van szanghája Prágában?

Choekhortshang Rinpocse: Jelenleg egyáltalán nincs szanghám, mert minden időmet a munkámmal töltöm az egyetemen, itt Csehországban. Kezdetben nem tanítottam, még csak nem is gondoltam rá. Azonban minden spontán alakult, amikor 2010-ben meglátogattam Tenzin Wangyal Rinpocsét Berlinben. Részt vettem az esti beszélgetésen és ott bemutattak Ulrike Brossnak és más szangha tagoknak. Ezt követően Rinpocse megkért, hogy a Bön Kilenc Útjáról adjak bevezetést a berlini Ligminchának. Beleegyeztem, mert azt gondoltam, hogy csak ennyi lesz. Ez azonban folytatódott, mert a tanítványok Rinpocsétől további tanításokat kértek. Majd Rinpocse javaslatára az ausztriai, lengyel, olasz, szlovák és magyar Ligmincha szanghák függetlenül is meghívtak. Több más országból például Norvégiából, Litvániából, az Egyesült Királyságból, Argentínából és még Kolumbiából is érkeznek meghívások, de jelenleg nem tudok ezeknek eleget tenni a prágai Károly Egyetemi elfoglaltságom miatt. Csehországban azért nem adok tanításokat, mert ezt más európai országban teszem. Korábban azonban nyilvános előadásokat tartottam Csehország különböző városaiban, Brnoban, Ostravaban, Olomoucban, Opavaban, Plzenben, Luhacuviceben és Prágában. Nagyon sikeresek voltak, az előadótermekben többnyire minden hely elkelt.

Szangha
Choekhortshang Rinpocse egyik hétvégi tanítása Budapesten

Frits: Inkább kutatónak vagy tanárnak érzi magát?

Choekhortshang Rinpocse: Nem tudom. Különböző egyetemeken időzve sokat tanultam. Kutatóként nagyon sok nemzetközi konferencián vettem részt és sok előadást csináltam. Ez az érdeklődés különböző országok tanulmányi célú meglátogatására késztetett, úgymint Japán, Kanada, Mongólia, az Egyesült Királyság és sok más európai ország. Egy hónapot töltöttem az Oxfordi Egyetemen, ahol tanítottam is.

Frits: Mit gondol a bön-buddhista bölcsesség megőrzéséről a nyugaton?

Choekhortshang Rinpocse: Biztos vagyok benne, hogy sikerül, mert sok szanghát láttam és a szanghán kívül is nyitottak az emberek a gyakorlásra, a tanításokra, és az érdeklődők száma növekszik. Berlinben kezdtem tanítani és sosem gondoltam volna, hogy más európai országban is fogok. A tanítás alatt más buddhista csoportokhoz tartozó részvevőket is láttam.

Frits: Szükség van kolostorokra Európában a bön tanítások megőrzéséhez?

Choekhortshang Rinpocse: Jó volna egy-két kolostor, de anélkül is fennmaradhat. Több módon lehet a közösséget tanítani. Ha csak a szútrát tanítanánk, akkor fontos lenne egy kolostor. Mivel tantrát és dzogcsent is tanítunk, fennmaradhat egy világi közösségben is.

Ahogy korábban említettem a dolpoi fél-szerzetes kifejezést, ez valahol a szerzetes és a világi gyakorló közt van. Családjuk, magánéletük van és gyakorolnak. Úgy gondolom, hogy ez a fajta élet elfogadható nyugaton.

Az interjút Frits de Vries, Jantien Spindler és Ton Bisscheroux készítette.

Az interjú angol nyelven a Ligmincha Europe Magazin 19. számában jelent meg. Az eredeti verzió angolul 

A fordítást köszönjük Ripcse Judit szangatársunknak.